Jó hírünk van! Elűztük a telet a városból! Legalább is megtettünk mindent ennek érdekében, amit mi megtehettünk. Kiszebábot készítettünk, lányruhába öltöztettük, majd kézen fogtuk egymást a piciktől a nagyokig, és elballagtunk a Dunáig, hogy a lecsupaszított szalmabábut elúsztassuk a folyón, azért hogy magával vigyen minden rosszat: hideget, sötétet, betegséget, gondot a gyerekek még a rosszaságot is ide sorolták . Hadd lépjen most már a tél helyére a felhőtlen tavasz, napsütés, egészség. Vonulás közben ugyan nem zörgettünk szerszámokat és nem kiabáltunk télűző rigmusokat, gondoltuk épp elég menetoszlopunkkal feltartani a forgalmat, de gondosan vigyáztunk, hogy a kisze menet közben csak előre tekintsen, nehogy igyekezetünk visszájára forduljon. A folyó parton azért, néhány tavaszt hívogató dalocskával búcsúztunk a bábunktól, miközben Örökös Zöld Óvodaként természetesen arra is ügyeltünk, hogy csak természetes, lebomló anyagot hajítsunk a vízbe.
