Óvodánk mindkét épületében, március 13-án tartottuk ünnepélyes megemlékezésünket, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
A hét során felelevenítettük mit is tudunk arről az ünnepről. Huszárosat játszottunk, várat foglaltunk a tornateremben, énekelve meneteltünk, termeink hangosak voltak a huszáros, katonás daloktól, versektől. Elkészültek a csákók, zászlók és kokárdák kinek-kinek csoportja szerint, különféle technikákkal, közben pedig vég nélkül ismételték gyermekeink: „Piros, fehér, zöld, ez a magyar föld!”.
Székhelyünkön pénteken ünneplőt öltve, kokárdát tűzve gyűltünk össze. Az idei évben a Nyuszi csoportos gyermekek készültek ünnepi műsorral, mely során énekekkel és versekkel repítették vissza a hallgatóságot az időben, elmesélve, mi is történt 1848. március 15-én, a szabadságharc kezdetén. A meghitt és ünnepi hangulatú előadás után, minden csoport előadhatta tudását, egy-egy verssel, énekkel megmutatva, ki, mit sajátított el az ünneppel kapcsolatban. A megemlékezést a Himnusz és a Szózat közös meghallgatása keretezte.
Telephelyünkön is kicsik és nagyok összegyűlve, ünneplőbe öltözve tartották meg kis ünnepségüket. Az ünnepi hangulatot a hét korábbi tevékenységei, a kokárdával kiegészült ünnepi öltözet és műsor segítették megteremteni. A megemlékezés jó lehetőséget nyújtott arra, hogy alakuljon a közösséghez való tartozás érzése, a nemzeti öntudat, és a hagyományok tisztelete a gyermekekben. Az ünnepség során, a Himnusz és a Szózat közös meghallgatása között, felidézésre kerültek a múlt eseményei, majd a gyerekek Donászy Magda: Március 15. című versét adták elő társaiknak. Meglepetésként az óvodapedagógusok bábelőadását nézhették meg, akik Az ember a legerősebb című népmesével örvendeztették meg a gyerekeket. Természetesen nem maradhatott el a közös menetelés sem, és hangosan zengett hozzá: „Aki nem lép egyszerre…”
Ismét jó volt együtt ünnepelni, jó volt érezni, hogy Bóbita óvodások vagyunk!
